"Győry Domonkos regénye "pergő ritmusban, izgalmasan fordulatos cselekményvezetéssel és tűéles precizitású stílusban avat be egy fontos hivatal belső viszonyaiba (...), érezhetően belülről ismeri a kisregényben ábrázolt hivatali világot, miközben egy pszichológus érzékenységével és tudásával közelít alakjaihoz, az alakok által megtestesített témához: a rendszerváltozást követő évek - nem igazán jó irányba történő - átalakulásához" - írja egy recenzense. "- Kólát ittunk kisbarackkal - mondta Töppedt, és jelentőségteljesen a szemébe nézett. Bőri bólintott, és elképzelte, milyen íze lehetett annak a kisbarackos kólának. - Ott és akkor szerveztek be - folytatta Töppedt, és láthatóan elszomorodott az emlék felidézésére, Bőri pedig arra gondolt, hogy ez a fickó is olyan utat futott, mint bárki más, lehetett volna biztonsági őr egy nyugdíjasgarzonházban, lehetett volna családapa vagy vasúti jegykezelő, akármi. Azonban megitta a kisbarackos kólát, és onnét már nem volt hova tovább. Banális - gondolta Bőri." Mari sikeres üzletasszony, valaha a testével kereste kenyerét. Most azonban utánanyúlt a múlt. Levitézlett ügynökök, oligarchák játszmái között, hatalmi érdekek kereszttüzében kell boldogulnia. Győry Domonkos regénye az elkótyavetyélt rendszerváltás kalandorainak szemszögéből mutat be egy hihetetlen, mégis realisztikus világot. Győry Domonkos (1967) jogász, könyvtáros, mediátor, párkapcsolati tanácsadó. "Jártában-keltében - történjen az vonattal vagy autóval - megfigyel, mérlegel, azután leír. A legfontosabb azonban talán az, hogy ez a mesélő (és vele együtt az általa elbeszélt történetek, hiszen ez is azokból derül ki), tehát szerzőnk tele van empátiával, érzékenységgel, megfigyelőképességgel. Na meg persze iróniával is. Vagyis mindazokkal a tulajdonságokkal és elengedhetetlen feltételekkel, amelyek íróvá tesznek egy mesélőt" - írja a szerzőről Benedek Szabolcs."