A verseket nem olvastam, mert nem szeretem őket. Még akkor sem, ha rövidek. A rajzok, képrejtvények elég bénák, sokszor azt sem tudom, mit ábrázolnak. Az információkat általában szeretem, mert hasznosak. De ebben a könyvben olyan információk vannak, amelyek egyáltalán nem keltik fel az érdeklődésemet, ráadásul azt sem tudni, kiről vagy miről szólnak. Ahhoz el kéne olvasni a verseket, állítólag abból ki lehet találni. Lényeg, hogy van nekem egyéb dolgom is, mint egy béna rajzokkal, érdektelen információkkal, mittudomén milyen versekkel teli könyvet böngésszek, és azon törjem a fejem, vajon mire vagy kire gondolt a költő. Kisiskolás koromban is gyűlöltem, amikor elemezni kellett egy verset. Szabó János, rendszámláló Minden oldalon egy rövid vers, pedig elférne legalább négy egy oldalon! A rajzokat is össze lehetne sűríteni, hogy ne foglaljanak annyi helyet! A betűkkel nincs baj, azok tetszenek, mert nem csak úgy össze-vissza vannak egymás mellett, hanem értelmes szavakat alkotnak! A híres embereket is nagyon kedvelem. Róluk szól ez a könyv! Az nincs benne pontosan leírva, hogy kikről, de nem is baj! Én azt mondom, megérdemlik, hogy írjanak róluk! Csak az a sok üresen hagyott papírfelület, az ne lenne! Tóth Ottó, önindító Ha lehetne könyvet Richter Skálán mérni, a szeizmográf annyit érzékelne belőle, mint amikor leszakad egy kisebbfajta balkon a földszintről. Ezzel azt hiszem, mindent elárultam. Viszont van két előnye: az egyik az, hogy elfelejtettem mi a másik. Nagy Péter, mennyiség-becslő