A múlt szellemei és a jövő kísértetei szólnak itt a jelenben, mind nagyobb körökben, a fallal szembeállított kislánytól a kollektív tudattalanig. Miközben elárul a test, kicsorbul a királyi fém, megfordul a giliszta a gyomirtós földben. És vissza. De vajon vissza lehet-e menni, és meddig? Sánta Miriám versei nem hagynak nyugodni. Nem simogatják a lelkünket, ez nem az a költészet. A komfortzóna itt az enyészet melegágya. Nincs más útja az emlékezésnek, mint szembenézni a felejtéssel. (Horváth Benji)