A Hazugok szigetének helyét érdemes megkeresni Csiki László életművében, a fontos prózai művek sorában. Azon túl pedig az erdélyi, a romániai, a romániai magyar társadalom közelmúltjának irodalmi megörökítésében (amiből nem hagyhatók ki az Ártatlanok című drámakötet darabjai, mindenekelőtt az Öreg ház és a kötet címadója). Nos, az ígéretes korai elbeszélések után (mellett) a Hazugok szigete az első nagyobb epikus kompozíció, amely szűk környezetben ugyan már egy világot tud érzékeltetni; a lélektani ábrázolás, a karakterek egymás mellé állítása, a megteremtett sajátos helyzet már-már társadalmi körképpé teljesedik (persze kisvárosi méretekben). Ezt követi majd a Titkos fegyverek – Csikinek talán a legtökéletesebb, bátran mondható, hogy európai rangú regénye – és a vele versengő (csak terjedelmileg kisebb) prózai mű, újabb kori nehéz történet, A céda nyúl. S az életművet tragikusan lezáró (kevéssel Csiki László halála előtti megjelent), legnagyobb ívű vállalkozás, a hosszú történetnek nevezett Ajakír, a Ceauşescu-diktatúra működésének és bukásának 502 oldalas groteszk-abszurd epikus foglalata.