A kötet vizsgálat alá veszi Arany János pályájának fordulópontjait, az életmű megértése szempontjából fontos élethelyzeteit, valamint áttekinti egyes alkotásainak művelődéstörténeti összefüggéseit: irodalomtörténészek mellett a néprajz, a jogtörténet, a történettudomány, a színháztörténet, a zenetudomány és a nyelvészet művelői közölnek benne tanulmányt. A kötet tanulmányai - ha nem is szigorúan véve - Arany pályaszakaszainak időrendjében követik egymást, ám ennél fontosabbnak tartjuk a tematikai kapcsolódásokat. Az első három elemzés Arany János ifjúkorának zenei hagyományait és összetett színházi élményeit tárja fel, illetve zenei és színházi műveltségének a tükröződését kutatja művészetében. A következő négy írás a költő jogról és politikáról vallott felfogását járja körül, és mindennek a népi kultúrába, a magyar közjogi hagyományokba, illetve az antik műveltségbe vezető gyökereit rekonstruálja, nem mellőzve azonban annak elemzését sem, hogy az 1840-es és 1850-es évek aktuális politikai eseményei miként befolyásolták Arany közéleti és alkotói, lapszerkesztői magatartását. A negyedik tematikai egység két tanulmánya a néprajz felől közelít Arany epikai műveihez és a motívumelemzés eszközeivel a kulturális kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá áttekinti a költőnek az epikus műfajokhoz kapcsolódó elméleti munkásságát. A következő két tanulmány már átvezet bennünket a kiegyezés körüli évekkel kezdődő pályaszakaszhoz: az egyik írás a költő ekkor keletkezett nyelvészeti fejtegetéseit gondolja újra, a másik elemzés pedig Arany hivatalnoki, tudományszervezői tevékenységét követi nyomon, amelyet az Akadémia főtitkáraként látott el. Végül az utolsó tematikai egység azt a - rokoni, vallási és később politikai alapokon is nyugvó - kapcsolati hálót és szellemi környezetet igyekszik feltérképezni, amely Arany Jánost körülvette és amelynek kiépülése már a debreceni kollégium falai között elkezdődött, de elkísérte egész életén keresztül. Sőt, a kötet zárótanulmánya arra mutat rá, hogy még azon is túl, hiszen Arany János emlékének tisztelete szervesen beépült e debreceni szellemi hagyományba. Tartalomjegyzék: Előszó.....................7 Csörsz Rumen István Arany János dalgyűjteménye és a debreceni kollégium..................9 Rajnai Edit "könnyebbnek találtam Thália zászlaja alá esküdni." Arany János a színházban...........37 Tari Lujza Gitár és "tambura" - A "hangzó művészet" Arany János életművében......................67 Völgyesi Orsolya Arany János és a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában................89 Bognár Szabina - Homoki-Nagy Mária - Nagy Janka Teodóra A népi jogtudat Arany János műveiben............. Takáts József A Buda halála politikája................................ Deák Ágnes "mint toronyból a bakter" - Arany János folyóiratai "nemzeti és társadalmi kérdések" erőterében.........153 Hoppál Mihály Újabb adatok és megjegyzések a Toldi mitológiai hátteréhez.....................195 Gulyás Judit "Ama solidaritás..." - A mese értelmezése Arany János értekező prózájában az 1850-es és 1860-as évek fordulóján..............209 Imrényi András A mondat "jelleme" - Arany János szórendi írásai a 19. századi és a mai magyar nyelvészet tükrében.........243 Gábori Kovács József Arany János és az akadémiai jutalomtételek......265 Sárai Szabó Katalin Az irodalmi Deák-párt és a "protestáns etika".....................289 Baráth Béla Levente - Keczán Mariann A Debreceni Református Kollégium mint Arany János kitüntetett emlékezethelye................313 A kötet szerzői..........347 Névmutató.................349