""Születésünknek van-e valami szelídebb előzménye, ami hasonlítana a szerelemre?" - kérdezi az életmű sorozatot indító regény narrátora, aki gyerekkorától igyekezett "a szerelemhez társult félelmetes erőnek ellenszegülni". Testvérbátyja tizenhárom évesen ritka betegség (gyerekkori elöregedés, progéria) áldozata: aggastyánként hal meg, miközben rövid életideje (13 év) alatt az élet minden fázisán átmegy, a félelmetesen "nagy szerelmet" is beleértve. Szávai Géza huszonnégy évesen, a Ceausescu diktatúra őrjöngései közepette írta meg ezt az egészen különös történetet, amelyet közreadni - akkor - reménytelennek tűnt. Az ötven éve született pályakezdő mű a szerző regényvilágának (az idő múlásával:) egyre beszédesebb "nyitánya"."