Kalász Márton diákként már arra készült, hogy író legyen. Tudatosan olvasott minden hozzáférhető versirodalmat, s mindinkább átérezte, a versírás elsődleges eszköze a nyelv, gondolatot érvényesen csak általa közvetíthet. Ez a gyermekkor ihlette a Kossuth- és Stephanus-díjas írót, költőt, műfordítót, hogy immár 80. életévén túl, egy nagyvárosban élve, a hajdani vidéki ősök világát és hagyományát felelevenítve novellák, versek és esszék formájában tárja az olvasók elé gondolatait.