"A Gourmandiai partraszállás egy költő két évtizedének verseit foglalja magába. Nem gyűjteményes kötet ugyan, de nem is igen bővebb a költő elmúlt két évtizedének termése. Kevés szöveg ez így, hiszen Bozsik Pétert két regénye és számtalan, folyóiratokban, irodalmi portálokon elszórt rövidprózája ellenére most is, miként erőteljes, nagyon markáns pályakezdése óta végig, leginkább költőként tartjuk számon. Mégis, kevés szavával is sokatmondó kötet a Gourmandiai partraszállás - több értelemben is. Sokatmondó az olvasható szövegek változatosságával - műfaji, beszédmódbeli, motivikus, az irodalmi hagyományokhoz és a kortárs folyamatokhoz való kapcsolódásainak sokféleségével - minden vers, versciklus megannyi homogén, erős kötet helyét jelöli. Mintha az elmúlt két évtized számos, nem realizált kötetét reprezentálná. Sokatmondó ugyanakkor a hallgatásaival is. Bozsik költői döntésének számos alkalommal - jól megfogalmazott, körülhatárolt, definiált megszólalási helyzetekben - a hallgatás bizonyult. Az üres helyek máskor nem a döntést, hanem a megszólalás képtelenségét, a lemondó hallgatást jelölik. A kevés létrejött verssel megalkotott egy olyan, minimális jelekkel körülhatárolt szövegvilágot, amelyben beszédesen jelzi, hogy miről hallgat egy-egy vers elhallgatása és a következő megszólalása közti intervallumokban. Ráadásul az elhallgatás és a kitartott némaság nemcsak az egyes versek közötti hatalmas terekre, hanem az egyes szövegek belső terére is érvényes." - Részlet az Utószóból