A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba "bűn és bűnhődés"-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb "meséjét" tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása. A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.