E válogatáskötet azokat az életműbeli alapvető bölcseleti problémákat tematizálja, amelyek a posztmodern identitások és az etikai dimenziók felől közelíthetők meg leginkább, amelyek az intertextualitással, nyelvjátékokkal operáló metódusok által szélesítik a költői/olvasói szerephorizontot. Mindeközben egyértelmű marad a szerző korábbi ironikus – olykor a posztmodern számlájára is ironizáló –, a klasszikus költőszerep, illetve olvasói szemléletek viszonylagosításához vezető alapállása. Hizsnyai kétségtelenül a legérdekesebb, s talán a legmeghatározóbb személyisége a kortárs szlovákiai magyar lírának, illetve az egyetemes magyar irodalmi kánon alakítója is. Személyesen az ő nevéhez (az Iródia-csoport által is közvetítve) kötődik a szlovákiai magyar irodalomban végbement perspekívaváltás (egyesek szerint már paradigmaváltás), amely jelentőségében és jellegében leginkább talán a magyarországi posztmodern fordulathoz hasonlítható. Ez a válogatás remélhetőleg nem csupán azért lesz megkerülhetetlen a differenciált olvasó számára, mert Hizsnyai korábbi kötetei ma már zömmel megszerezhetetlenek, hanem azért is, mert a válogatás koncepciója szerint egyrészt a legszínvonalasabb, másrészt a perspektívaváltást és a költői fejlődést leginkább reprezentáló alkotások kaptak benne helyet. Azok, amelyek a nyelvi fordulat szempontjai szerint is leginkább interakcióba léphetnek a kortárs olvasatlehetőségekkel és az egyetemes magyar irodalom aktuális kánonjaival.