Lukáts János jubilál, ez a 20. kötete, melyben játékra hívja az olvasót: felhőkre írt verseiből kibontakozik egy időben és térben változó, de a változásban is állandó értékeket felmutató világ. Ebben az állandónak festett világban él a szemlélődő ember, aki szerteszét dobált emlékeit összegyűjtve vet számot a múló idővel és a véges emberi sorssal.