Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez. Szárnyait az eredeti és tiszta költői gondolat ereje emeli, s válogatott szavai a szárnycsapások örvényében újabb versekké szerveződnek. A szívünkhöz már eltalált Örök fogság, a Fekete-Tisza és a Jódeső olyan költemények, amelyek Gergely születése előtt is létezhettek, mégis hozzá szegődött a szerencse, amely által megtalálta őket. Ettől kezdve tudható: Marcsák Gergely született költő. Maradjon meg mindvégig ebben az állapotban, s az isteni szikrát, amely máglyák indítására rendeltetett, sohase pazarolja kétes értékű rőzsetüzekre. Jó szívvel kívánja öreg barátja: Vári Fábián László Költő, verséneklő. 1990-ben született a kárpátaljai Kincseshomokon. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. 2010 óta publikál. A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke. 2017-ben elnyerte az Együtt folyóirat nívódíját. Ez az első verseskötete. Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány, rossz szónoklatban történelmi példa, csak porladó csontváz, befagyott lélek, mi hazavágy, de sosem érhet célba. S ha Isten egyszer Baskírföldön járna, és rácsodálkozna, hogy ki fekszik itt, meséld el neki, mondd, hogy megtalálta végre az utolsó kárpátaljait.