Az életregény - olykor a drámaiságot és líraiságot sem nélkülözve - eleven érzékletességgel és mikrorealista pontossággal tárja elénk, hogy a gonosz erők és a mostoha körülmények dacára is lehetséges a személyiség hitelével bíró, töretlen hűséggel és példás helytállással megfutott pálya. A lebilincselő történetben szereplő számtalan sztori ezáltal lesz számunkra a személyes élettényeken messze túlmutató, egyetemes érvényű példázat. Olyasféle parabola, amely arra int bennünket, hogy a történelemnek nevezett múlt nem mögöttünk, hanem bennünk van. Azon túl, hogy az életregény szerzője és a mű hőse - már csak a megélt történelem okán is - megannyi sorspárhuzamot és szemléletbeli hasonlóságot mutat, magyarságban, emberségben és alkotói kvalitásban egymást múlják fölül. (Ködöböcz Gábor)