Több mint ezerszáz emberi sors élethű megismerésére igyekszik ösztönözni, kedvet csinálni ez a kötet. Praktikus megfontolásokból csak az 1800 után, magyar nyelven íródott, vagy fordításban megjelent életrajzi, vagy életrajzot is bőségesen tartalmazó művek gyűjteményét állítottuk össze. Ezt mindazoknak ajánljuk, akik múltunk, a sorsot meghatározó vagy éppen csak elszenvedő elődeink iránt érdeklődnek. Nagyrészt történelmi személyiségek, írók és művészek életét feldolgozó művek feltárására törekedtünk. Úgy véltük azonban, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az élet egyéb területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, vagy esetenként az ismeretlen, de teljes életet élő, és ezt irodalmi szinten is megörökítő embereket sem. Eközben maga a válogatás is komoly, megkerülhetetlen dilemmákat okozott. A múlt nagy alakjainak szerepét már többé-kevésbé eldöntötte a történelem, jóllehet sokukat elkötelezett történetírójuk, ellenségük, vagy az utókor ihletett írója örökített meg úgy, ahogyan ma ismerjük őket. Ez viszont semmiképpen nem mentesíti az olvasót attól, hogy kritikusan értékelje a múlt üzeneteit. Külön-külön fejezetet kaptak a hazai és külföldi személyiségek. A nemzetiségi hovatartozás eldöntése zömében nem jelent gondot, néhány esetben azonban vagy vitatott, vagy több náció vallja magáénak az adott személyt. Ki hivatott eldönteni, hogy a származás az ország, vagy éppen a miliő, amelyben az illető tevékenységét fejti ki, esetleg az, hogy valaki minek vallja magát, határozza-e meg a nemzeti hovatartozást? Néhány esetben az életrajzi adatok (születési és halálozási év, foglalkozás, hivatás) közlése is értelmetlen vállalkozás lenne. Maradt tehát néhány nyitott kérdés… A gyűjtemény szerkezeti felépítése: a nevek betűrendben követik egymást. Kevés utalót alkalmazva, az ismétléseket mégis elkerülendő, a több (legfeljebb négy, szervesen egymáshoz kapcsolódó) személy életét feldolgozó műveknél a betűrendben a mű első tárgya a meghatározó. Ha egy-egy néven belül több mű szerepel, a felsorolás a tudományos igénnyel készült, életrajzot is tartalmazó tanulmányokkal, monográfiákkal kezdődik, ezt követően életrajzok, önéletrajzok, végül a szépirodalmi feldolgozások, esetleg interjú kötetek találhatók. A művek leírásakor a jelek, jelölések egyértelműségére és következetes használatára törekedtünk. A sorrend a következő: szerző, cím, műfaj, kiadás (lehetőleg a legújabb), a megjelenés helye, éve, kiadó, lapszám, illusztráció. A magyar uralkodók esetében zárójelben uralkodásuk ideje, a tétel végén, zárójelben a sorozat címe található. A szögletes zárójel minden esetben a kötetben nem szereplő, de a könyvtári keresésben-azonosításban általában nélkülözhetetlen adatokat tartalmazza.