Kozma Tamás versei a kortárs költészet összefüggéseiben értelmezve ,,minta"-szerűnek tekinthetők: megismerszik rajtuk/bennük ez igencsak kusza kor (jelenünk) - és a kortárs líra minden jellegzetes hangütése. Ugyanakkor a klasszikus költészet ódon verssorai is ide visszhangoznak, de a mindent szabad harsány gesztusai is jelen vannak. Érzékeljük, mennyire fontos itt a ,,költészetben szólás" szabadsága, e szabadság mindent megtapasztalni kívánó közérzete... és a mindent megzabolázó irónia, önirónia. Kozma Tamásnál is kulcsszó a minden. Egyik versének utóiratában olvasható: ,,E versnek csak az a célja, hogy mindent felöleljen. A múltkoriból véletlenül kimaradt a macska. Ha majd minden művem össze lesz fűzve, ezt a részt esetleg átlapozhatod." Kedves Olvasó, Kozma Tamás érett és izgalmas költészete megérdemli, hogy Ön figyelmesen olvasva lapozza (ne olvasatlanul ,,átlapozza") a kötet minden versét. Valahol ott lesz az elkóborolt macska, a korszakok, amelyekben mi is kóboroltunk, szereplők... szóval minden ami még számít nekünk.