Benő Attila ötödik verseskötete az 1980-as évek romániai hangulatát idézi lírai arcképek formájában. A lírai helyzetrajz kerete a kötelező katonai kiképzés: erdélyi magyar fiatalok tizenhat hónapnyi bukaresti "kényszerszolgálata". A merev, abszolút fegyelmet elváró, zárt kaszárnyai világ a romániai kommunista diktatúra tükre, amelyben a groteszktől az abszurdig terjedő történetek jelzik az uniformizáló ideológiai gépezet működését. A kötetet Székely Géza, kolozsvári képzőművész sötét tónusú tusrajzai illusztrálják.