""A semlegességéről híres Svájc a regénybeli történet egyik fontos helyszíne. Az a csodálatos Svájc, amelyet gyerekkorom óta legtöbbször hallottam hasonlítani a szintén csodálatos Transzilvániához, a szülőföldemhez. (...) Sokat emlegetik manapság a "világzene" fogalmát. Nos, az én regénykísérleteim is afféle "világregények". A csodálatos nők és férfiak történetei a csodálatos Svájc és a csodálatos Transzilvánia között - és körül - ingáznak. Ezt a "csodálatos" szót persze némi öniróniával, jókora keserűséggel, de mégis szenvedélyes komolysággal használom" - vallja egy interjúban Szávai Géza. Az árván maradt, riadt kisfiú, Henri Durand az 1830-as párizsi barikádharcok, véres események forgatagából érkezik a biztonságos svájci városba, Genfbe. Egyetlen életben maradt hozzátartozója, a nagyanyja menekíti a fiút a csodálatosnak ígért Svájcba. A nagymama végső erőfeszítése révén a csodás biztonságba "megérkezett" és ott megnyugodott Henri Durand aztán soha, egész életében nem hagyta el Svájcot. Később ide érkezett a csodálatos transzilván illúziók világából Kendy Jozefina, az állandóan menekülni kényszerülő Kereskényi József kislánya - erre a magaslati semlegesség-szigetre, ahonnan jobban, biztonságosan átlátható az egész világ. A menedéket keresők e nemzetközi szigetén hirtelen és váratlan fordulatokban zajlik az élet, fény derül arra is, hogy mi köti össze Henri Durand és Kendy Jozefina történetét, és milyen sors-örvényeknek szolgáltatta ki magát a csodás vörös hajú lány, Sophie Moulin... Birodalmak, nagyhatalmak kertjében feltárulkozó, esendő életek, megejtő történetek, a létezés sokszínű látványa: sodró regényben felmutatva. Az új kiadás vonzó borítója Szilágyi V. Zoltán izgalmas munkájának felhasználásával készült."