Mintha a sublótfiókba szórt, megbarnult, fakó fényképek, avítt dagerrotípiák közül választanék ki találomra egy-egy darabot, úgy bukkannak fel bennem a régi, gyermekkorban borzongva hallott családi történetek, korai emlékeim, és úgy is vetem papírra: találomra, esetenként laza összefüggésben, időben, térben és leszármazásban alaposan összekeveredve. E történetek főszereplői elsősorban (nem kizárólag) a huszadik században, az emberiség tán legádázabb időszakában éltek, melyet világháborúk, forradalmak, megtorlások, menekülések, tömeggyilkos eszmék összecsapása tarkított. Ezek között kellett valahogy megmaradni. Aki releváns genealógiai vagy történelmi tanulmányokat keresne ezekben az írásokban, annak csalódnia kell, mert a történetekben a gyarló emberi emlékezet, a múltat megszépítő idő, esetenként a homályba vesző legendák keverednek a szikár, kitörölhetetlen, megváltoztathatatlan tényekkel.