Zsidó Ferenc Csak egyenesen! című kötetében 21. századi, vagyis 2000 után született erdélyi magyar művekről írott kritikáit adja közre. Nagyon sok erdélyi vagy Erdélyhez köthető prózaíró van itt terítéken: mondhatni, a nagy többség, szekértáborokon innen és túl. A könyv szerzője joggal teszi fel a kérdést: Miért vannak Erdélyben irodalmi szekértáborok? A macska rúgja meg! A nagy többség, tudom, ez kényes megfogalmazás folytatja a szerző a könyv előszavában , (a kimaradók szemszögéből). Mert nyilván, nincs itt mindenki, vannak nagy hiányzók is, akikért akár szemrehányás is illethetne. Mentségemre csak azt tudom felhozni, hogy a TELJES (mi az, hogy teljes??) erdélyi prózairodalom 15 évét letapogatni nem egyemberes vállalkozás, ilyet célul nem tűztem ki, mint ahogy kánonmódosító törekvéseim sincsenek. Csupán összegyűjtöttem csípőből megírt kritikáimat, melyek nem kizárólag a szűkebb szakmának, hanem az átlagolvasónak is szólnak. Amint mondtam: csak egyenesen!