A kísérletezéseiről ismert szerző hagyományosabb verseket tartalmazó gyűjteménye úti élményeit, álomvízióit és naplótöredékeit emeli versbe. "Egy angyal kameráz bennem, amikor nem beszél vagy hallgat, majdnem mindegy, hol vagyok, utazás, olvasás vagy koncert közben, vagy csak ücsörgök a kertben, nem hagy békén, piszkál, főleg, ha nem azt és úgy csinálom, ahogy ő szeretné, elképzeli, és persze hogy végül az lesz, képeslapok, naplójegyzetek vagy rövid feljegyzések formájában, sok év együttműködés eredményeképpen verssé formálódva lassan."