Mondjon valami kedveset és szépet egy nő a másik nőről. De őszintén ám. Esetleg próbálkozzunk azzal egy lépéssel beljebb igyekezve/kerülve -, hogy egy írónő ajánlja az Olvasó figyelmébe egy másik írónő kötetét. Első önálló kötetét. Én most ezt teszem. Kérem, olvassa el a Bébikommandó című könyvet, mert így lehetősége lesz arra, hogy szembetalálkozzon rég elfeledett vágyaival, újra felfedezze azokat az apró moccanásokat, amik nélkül a mindennapokat el sem volna érdemes kezdeni. És azt is megtudhatja ebből a könyvből, mitől indul be a férfivásárlók fantáziája, minek örülnek a leányanyák, és hogyan zajlik egy legénybúcsú. Rezdülések, megfigyelések. Kételyekkel, ugyanakkor bátorsággal vállalt világ. Egy olyan hang, amitől örömet érez az Olvasó. De ami talán ennél is több: önmagának is megörülhet. Mert a Bébikommandó ezt akarja. És higgyék el, el is éri. Lovas Ildikó Debreceni Boglárka 1981-ben született Salgótarjánban. A Nagy Lajos Király Magánegyetemen és a Miskolci Egyetemen végzett, mint művészettörténész, kulturális antropológus, muzeológus, vizuális kultúra-, művészettörténet- és társadalomismeret-tanár. Korábban egy művészeti szakközépiskolában tanított, aztán a Petőfi Irodalmi Múzeum művészeti tárában helyezkedett el. Jelenleg a Kassák Múzeumban dolgozik. 2007-ben Kaleidoszkóp díjat kapott, 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Művészettörténeti Munkabizottságának tagja. Debreceni Boglárka első helyezést ért el a FISZ Fiatal Írók Szövetsége 2008-as alkotói pályázatán, próza kategóriájában, 2009 óta a FISZ tagja, és első önálló kötete a Fiatal Írók Szövetsége kiadásában jelent meg.