Az eltűnt idő nyomában radikálisan új fejleményt hozott a regény történetébe. Nem csoda,hogy kortársai közül sokan csak késve ismerték fel jelentőségét, és az sem meglepő, hogy mind a mai napig a „nehéz” olvasmányok között tartják számon. Maga Proust úgy vélte: csak akkor tudjuk egy olvasmány szerzőjének gondolatait magunkévá tenni, ha a magány intellektuális erejét nem törjük szét a másokkal folytatott beszélgetéssel. Fogadjuk meg tanácsát, keressük a magányt és az ihletett pillanatot, lássunk neki az olvasáshoz, hogy a regénnyel való dialógusban saját magunkat fedezzük fel.