Pollágh Péter szerkesztő a kötetről: A megismerés fája elveszi tőlünk az élet fáját írta Johann Georg Hamann, és sírni valóan igaza volt. Jéghideg és pazar szereplíra? Vagy csak félelemvezérelt kódbeszéd? Egy kém, aki félti az életét? Ki beszél, s mit is tud pontosan? Döntsék el Önök. De nagyon kérem, a titkokat őrizzék meg. A beszélő bujdosik, mint egy kuruc, és énekel. Kaiserek és Königek pletykáltak róla, leselkedtek utána, de mégis: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudták az arcát. Nem tudni, mettől meddig élt. Nem ismerjük a sírját. Az adatbázisokban nincs meg ujjnyoma, sem DNS-e. Elsőre sötét van az élet sűrűjében, mint egy paprikában, de először a medvék érzik meg / a hajnalt. Majd a cirkusz többi állata / üvölt a fájdalomtól és a gyönyörtől. / Hozzájuk csatlakozhatunk mi, / a nekünk tetsző módon és időben. / A csakis ránk jellemző ruhában / és pózban, szabad emberekhez méltón.