"Az Amiért élünk sorsmetszeteinek sorozata isten háta mögötti falvaktól, kisebb-nagyobb városokon át Budapestig ível, és évszázadnyi időt fog át. Szávai Géza a regényíróknak ahhoz a fajtájához tartozik, akik egész életükben, folyamatosan jegyzetelnek. Szávai rögzítő szenvedélyének eszköztára azonban egészen tág: gyerekkorától fotózik, rajzol, gyűjt mindenfélét. És e könyvének tanúsága szerint szeszélyesen memorizál, védekező ön-agresszióval felejt. A kötet az állandó regényírói készenlét állapotairól is tudósít. Ott látjuk a szerzőt sajátságos világa peremén, ahonnan a fikció felé rugaszkodtak a regényei - de ebben a könyvben maga a valóság jut szóhoz, és bámulatra méltóan változatos hangon szólal meg. Szigorúan pontos valóságmetszeteit az író olyan kérdések köré csoportosítja, mint hogy mi az, amiért élünk, aztán következetesen tovább köröznek a sorsmetszetek, azt közelgetve, amiért képesek vagyunk meghalni. Végig jelen van, majd erőteljesen felsejlik a titok, amiért túlélünk. Többszörös visszacsatolással, meglepetésekkel - előttünk! - épül ez a sodró erejű könyv, éles valóságmetszetek rajzásában tárul elénk, amit megélünk, amit túlélünk, és amibe belehalhatunk."