Ádám és Magda harmonikus házasságban élnek több mint húsz éve. Fiuk, Gábor már felnőtt. Egy napon Ádám életében feltűnik a fiatal Fruzsina. A férfi egyre közelebb kerül ifjú kolléganőjéhez, akivel végül egymásba szeretnek. Ádámot marasztalja a Magda nyújtotta biztonság, a közösen átélt évek, ugyanakkor vonzza az új, egész lényét felpezsdítő szenvedély. A három szereplő sodródni kezd. Vajon boldog lesz-e bármelyikük is? A történetben fontos szerepet játszik egy másik fiatal lány, aki húsz évvel később a naplójában tekint vissza az eseményekre. Ő Patrícia, Ádám és Fruzsina lánya. Féltestvérével, Gáborral óvatosan közeledni kezdenek egymáshoz. Sikerül-e egymással őszinte kapcsolatot kialakítaniuk? RADOS VIRÁG a tőle megszokott lélektani érzékenységgel, hősei érzéseit bemutatva szövi a történetet. Nem ítélkezik, hanem tükröt tart az olvasó elé: mit tennél, ha veled is megtörténne? „Fruzsina odament, és ágaskodva próbálta lehalászni a kötetet. – Várjon, majd én – ugrott mellé Ádám. Bár a lány sem volt éppen alacsony, a férfi jó fél fejjel magasabbnak bizonyult nála. Ádám orrát ismét megcsapta a samponillat, és még valamié. Ez a szag kicsit fanyar volt, de kellemes és vonzó. – Nem parfüm – gondolta a férfi. Hát akkor mi? Rájött, a lány bőrének illatát érzi. Ha még szorosabban egymás mellé állnának, akár… – Eh, miket fantáziálok én itt össze? – intette magát. – Még a végén megkergülök egy fiatal nőtől. Ahogy mindketten a könyv után nyújtózkodtak, a kezük összeért. Ádám zavarba jött. A lány halkan szabadkozott: – Bocsánat, Bollók úr. – Ugyan…– mondta a férfi, majd átnyújtotta a könyvet. – Parancsoljon. Remélem, tetszeni fog. Aztán számoljon be róla, talált-e benne valami hasznosat. Fruzsina biccentett, és a kötettel a kezében, némán távozott. Ádám elgondolkodva, sokáig állt a polc mellett, és csak bámult az ajtóra.”