Lipcsey Emőke magyar író, költő, műfordító – Svédországban él. Az északi ország jelenének és közelmúltjának epizódjai villannak föl harmadik regényének fordulatos, több szálon futó cselekményében. Európa egyre érezhetőbb morális-kulturális válságát átélve, a hazai olvasónak különösképp érdekes lehet, hogy Svédország hetvenéves szociáldemokrata rezsimjének dogmatikája milyen sok ponton egybevág a kelet-európai szocializmuséval, a svéd jóléti állam, a „Svéd Csoda” eszménye a mi fridzsider-szocializmusunkéval. „Gondolkodj velünk azonosan, és élj jól!” – Az eszme nálunk már huszonöt éve kudarcot vallott, Északon pedig most kezd. Lipcsey Emőke írói erénye, hogy a saját bőrén tapasztalt svéd ellentmondásokat eleven karaktereken keresztül, eltérő szocializációjú és habitusú szereplők sorsán át érezteti, árnyalt lélekrajz, hiteles társadalom-, kor- és kórképpel. Távolságtartással, fegyelemmel-figyelemmel, minden szépítéstől mentesen. A sorsok tragédiába futnak, alkoholizmusba, öngyilkosságba, prostitúcióba, perverziókba, jobb esetben is esztelen feminizmusba vagy szerelmi ábránd kergetésébe, eszképizmusba. Történeteit Lipcsey Emőke nyitva hagyja, a válsághelyzeteket pedig megoldatlanul – megoldásra várva. Miként egy becsületes író nem is tehetne másképp.