A kötet párhuzamos szerkezetű. A megértés sorrendje azt kívánja, hogy az olvasó előbb a tisztaság bölcseleti és eszmetörténeti kontextusáról alakítson ki képet. Az első könyvrész Cseke Ákos tanulmányát foglalja magába. Ezután az általa készített József Attila-elemzések következnek. A második könyvrész ezután a vizsgálódást a tisztaság-probléma egy szűkebb területére, a XX. századi költészeti purizmus területére koncentrálja. Tverdota György könyvrészét a Medáliák elemzése zárja. A végső cél, amely a szerzőket a tisztaság-probléma vizsgálatára indította, József Attila költészetének mélyebb megértése volt. Tverdota György a költő szellemi tájékozódásának vizsgálata során, az 1926-1927-es franciaországi tartózkodásának időszakához érkezve azt tapasztalta, hogy József Attila Párizsban találkozott azokkal a vitákkal, amelyek a költészet tisztaságáról szóltak, s ezek tanulságait kamatoztatta azoknak a verseknek a megalkotása során, amelyek 1927-1929-ben születtek. E korszakának vitán felül legjelentékenyebb vállalkozása, életművének egyik csúcsteljesítménye a Medáliák ciklus. Tverdota György könyvrészének végén erről a 12 elemű versciklusról szóló terjedelmes tanulmányban mutatja be, hogyan működött a tisztaság eszménye a költői gyakorlatban.