Ferral visszatette a zsebébe a kulcsot, és elindult visszafelé. Lement és leült a hallban. Mr. Bayle! - szólította meg a portás. - E pillanatban kereste egy hölgy!... Tudtam, hogy ön csak most ért haza, fölengedtem a szobájába. Most jön vissza a felvonó, amely fölvitte... Ferral nem várta be, amíg a lift leérkezik... és nem hallotta pontosan a portás utolsó szavait. Egy ugrással a lépcsőnél volt, és négyesével lépte a fokokat. A második emeletre ért, amikor az éjszakai csöndben lélegző szállodát felrázta az iszonyú sikoltás... Még egy emelet... De mindenünnen felpattant egy-egy ajtó; lent a hallban lépések dobogtak a lift felé... Ferral futott a folyosón az álomból ébredt, megriadtan kikandikáló arcok között. Az ajtó nyitva volt... és bent, a fal mellett, összerogyva Sonja Katusova.