Tallér Edina két prózakötet után drámaíróként is bemutatkozik. A negyvenkettedik széken ülő nő című kötet három új drámája megőrzi prózai munkáinak nyelvi sokféleségét és öniróniáját, szituációteremtő képességét, de itt jobban érvényesülnek a beszélt nyelv különféle regiszterei,tempóváltásai és a szereplők bonyolultabb viszonyrendszerei.