A téma szeretetének gazdag dokumentuma, örömteli foglalatosság eredménye Hózsa Éva legújabb kötete, melyben a szerző poétikai, migráns vagy fordításelméleti problémák mellett korábbi (pl. Csáth-, Kosztolányi-, Tolnai-, Mándy-) kutatásainak árnyalását vagy éppen felülírását, újraértelmezését is megkísérli. Mozgásban lévő, metareflexív vizsgálódásaiban is figyelmes tekintet, az értelem és az érzékenység keveredik finoman, és az átmenetiségek, a folyamatszerűség hangsúlyozása ellenére a befogadó számára megteremtődik, előáll egy én, egy olyan hely, mely Sárszegtől a Gibraltárig húzódik, és melynek heterogén világa egyszerre idegenségével vonzó és otthonos. (Bencsik Orsolya)