E monográfia a magyar irodalom egyik legismertebb, klasszikus regényének elemzésére vállalkozik. Lassú olvasással közelít Kosztolányi szövegéhez, melynek bonyolult jelentéstani hálózatát, belső összefüggéseit éppúgy igyekszik feltárni, mint a szöveg kívülére is rákérdezni, ami nem csupán intra- és intertextuális kapcsolatok, hanem a szöveget alkotó hiányok körültekintő olvasását is jelenti. A szerzőt mindenek előtt az Édes Anna kétarcú volta vezeti, az a tapasztalata, hogy ez a különös nyelvi erővel megalkotott irodalmi mű mialatt széles körben olvasható, merészen mondva, nemzeti ponyvaként viselkedik, a legnehezebb kihívásokat adja annak az értelmezőnek, aki úgy kerül a bűvkörébe, hogy ennek az esztétikai hatásnak a poétikai és textuális feltételrendszere iránt is érdeklődik. Bónus Tibor könyve e kétarcúság mibenlétére is kérdezve olvassa a szöveget, mely eddig benne feltáratlan válaszokat rejteget nyelv és történelem, esztétikai és morál, mű és élet(rajz), irodalom és politika összefüggéseire, sohasem elválaszthatóan saját olvasásának s általában az olvasásnak és az irodalomnak a kérdőre vonásától. A könyv az irodalmi alkotás nyelviségéből kiinduló irodalomtudományos beszéd teljesítménye révén Kosztolányi titokzatos regényének pontosságában invenciózus olvasására törekszik, számítva az Édes Anna iránt elmélyültebb érdeklődést mutató szélesebb olvasóközönség figyelmére is. Bónus Tibor (1972) irodalomtörténész. Az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudomány Tanszékének tanára. Bicskén él. Legutóbbi kötete: Az irodalom ellenjegyzései. Írások kortárs magyar irodalmárokról (Ráció, 2012)