Szepes Erika írja a kötet (a haikut általában, a szerző alkotását végigelemző) tanulmányában: „Tragikum, abszurd, paradoxon, lírai kép – nem zárják ki egymást. Megférnek abban a műfajban, aminek lényege, hogy az élet teljességét mutassa 17 szótagban.”