Ez a regény valóban két per története. A szereplők létező személyek voltak, vagy ma is köztünk élnek. A történet kellemző a korra és társadalmunkra amelyben élünk, ahol a politika beleszólt az érzelmekbe, a magánéletbe és meghatározta az emberek egymáshoz való viszonyát. A szerző zárósorai a következőek: "Már nem érzem magam vesztesnek, ahogyan ellenfeleim sem győztesnek. Annak a kornak a kudarca ez, ahol a reklámozott EMBERI JOGOK a törvények rácsai mögött sínylődnek. Ahol paragrafusok némítják el az emberek utolsó szavát. De amikor ők elhallgatnak. A kövek majd beszélni fognak!"