Jonathan, a torontói fiatalember, akit szülei cionista iskolába járattak, Izraelbe megy, hogy megtalálja a békét és a kulcsot az életéhez. Érvényes-e még az ígéret, mely a zsidók sorsát Izraelhez köti? Van-e jövője egy zsidó fiú és egy palesztin lány vonzalmának? A főhős Kanadától Jeruzsálemig, majd a ciszjordániai menekülttáborokig és onnan haza vezető útja során sok mindent megkérdőjelez, amit egykor tanult, ami ő maga volt. Látja az élő és a mindennapjait félelemben töltő Izraelt, a jövő nélkül felnövő palesztin gyermekeket Rámalláhban, és azokat az izraelieket és palesztinokat, akik szabad akaratukból az együttélést választották. És eközben mindvégig az átjárót keresi két ország, két vonzalom és két valóság között. Jonathan Garfinkel önéletrajzi regénye sokszor kacagtató, sokszor felkavaró, és mindvégig lebilincselő vallomás szerelemről, cionizmusról, a zsidó-palesztin konfliktusról és az együttélés lehetőségéről. A visszatérés joga: Az 1948-tól vívott izraeli-arab háborúk során becslések szerint mintegy másfélmillió palesztin menekült el a mai Izrael területéről. Leszármazottaikkal együtt ma négy és fél millióan vannak, köztük olyan generációkkal, amelyek teljes egészében a menekülttáborokban nőttek fel. A »visszatérés joga« nem más, mint egy eufemizmus, ami azt jelenti: »Izrael megsemmisítése«". Ephraim Karsh izraeli történész „Nagyon világosan kell fogalmazni, ha jogról van szó. Pillanatnyilag a »visszatérés joga« egy »kívánság«, a »visszatérés jogának kívánsága«.” Alain Finkielkraut „Azon az októberi reggelen nem olvastam tovább az újságcikket. A »visszatérés joga«, »ellenőrző pont« és »menekült« szavakat könnyű volt figyelmen kívül hagyni, ha a zsidó történelemmel álltak szemben. Újra a régi lecke volt érvényes: A zsidók arra kárhoztattak, hogy örökké áldozatok legyenek. Ezért Ciszjordánia térképe - egy fekete-fehér, magzat formájú kidudorodás - idegen maradt számomra. Nem akart. Ismeretlen.” (részlet a regényből) „A visszatérés joga az ENSZ 194-es számú határozatán alapszik, amely kinyilvánítja, hogy bármely palesztin menekült és az ő leszármazottjai jogosultak arra, hogy visszakapják az 1948-as háborúban elvesztett földjüket. A határozat azt is kijelenti, hogy ha a földjük elpusztult, akkor megilleti őket a kárpótlás joga. A visszatérés joga egyike a béke előtt tornyosuló legnagyobb akadályoknak a Közel-Keleten …” (részlet a regényből)