Az 1996-ban elhunyt Mikes-kutató irodalomtörténész, Hopp Lajos második posztumusz kötete a fordító Mikes munkásságát tárja elénk. Tizenkét prózai művet ültetett át Mikes (1690-1761) franciából magyar nyelvre Rodostóban 1724-1754 között. A méltán híres Törökországi levelek és a Mulatságos napok mellett jó ismernünk a rodostói világirodalmi érdeklõdését is. Az õ érdeklõdése fõként a latin, a francia meg a már akkor baráti lengyel nép kultúrája iránt vonzódott. '...a csendes életet a könyvek fordítására szentelem, és sok francia könyvet magyarra változtattam...' - írta egyik misszilis levelében haza, Erdélyországba. Tudatában volt annak, hogy az otthoni világirodalmi ismerettár eléggé hézagos, és a maga fordításait kinyomtatásra méltónak nevezte. Hopp Lajos nagy értékű monográfiája ismét fölmutatja, hogy a hű hazafi élete végéig hona, népe fölemelését tartotta szem elõtt, azt, hogyan tudná segíteni az otthoniakat a messzi idegenbõl. A kötet tanúsítja, hogy Mikes elõszeretettel fordított didaktikus, vallásos, moralizáló munkákat. A fordítások zöme 1873-ban került a Nemzeti Múzeum Könyvtára állományába. Hopp Lajos az akadémiai kutató különleges gondjával tárta föl a kéziratok sorsát immár honi gyűjteményekben. Ugyanakkor nyomon követte a leveleskönyvben feltűnõ fordításnyomokat, illetve utalásokat. E kötetben találhatók világias szépprózai átdolgozások, klasszikus történeti értekezõ prózai írások kommentárjai a már említett moralizáló kegyességi művek bemutatásai mellett. Hopp Lajos osztályozta tematika szerint is a fordított műveket, de aszerint is, hogy milyen osztályoknak, rétegeknek ajánlotta Mikes okulásként azokat. A fordító erkölcsi igényrendszere nem volt szigorúbb, mint koráé, de e kötet tanúsága szerint is, a fordításra választott művek szerint is igényes volt erkölcsi kritériumaiban.