Bagi Iván (1976, író, költő, humorista) tizenkettedik könyve egy hosszú éveken keresztül átívelő, különleges trilógia méltó lezárása. Büszke ontológiai rejtőzködés és új jellemzőként őszinte, nyers irodalmi közlés. A szerző egzisztenciális tétjei növekvő szorításában egyszer csak drámaian visszaszoruló élete nyomába ered, hogy ott lelje meg ismét gyermeki ős-felszabadultsága szerelmes érzületét.