Jean-Pierre Lemaire 1948-ban született Sallanches-ban. A legnagyobb francia kiadó, a Gallimard szerzője, mára a Société des Gens de Lettres Foulon de Vaulx díja (1982) és a Max Jacob-díj (1985) mellett életművéért magáénak mondhatja a Francia Akadémia Nagydíját (1999) is. A kortárs francia költészetben nem talált törekvéseihez illő elődöt, így külföldi költők inspirálták, az ő példájukon érett összetéveszthetetlen hangú lírikussá. Egyszerűségre törekvő, tiszta rajzú költészete az elmúét századok költészeti hagyományait ötvözi az élőszó szabadságával, a mai világra érzékeny figyelemmel. Bútorok, kövek, fák, föld, víz, ég, emberek: ilyen köznapi elemekből építkezik.