Torda városa, mint nemesi kiváltságokat élvező közbirtokosság lakóhelye érte meg a legújabb kor eseményeit. Lakosait kezdetben, mint a hadászatilag igen fontos tordai vár védőit, később mint a kimeríthetetlen gazdagságú sóaknák művelőit folytonos pártfogásban részesítették királyaink, fejedelmeink, s 1600-ig a Keresztes mező lévén az erdélyi országgyűlések rendes székhelye, hogy a városi polgárok az idegyűlt rendeket elláthassák, századokon keresztül évenként kiosztott sóátalányban részesültek, és dacára annak, hogy minden kellék megvolt arra, hogy Torda hatalmas, virágzó várossá fejlődjék: a honfoglalás óta 1660-ig öt ízben kellett a mai Tordát teljesen idegen családokkal benépesíteni.