Ezekben a rövid esszékben aktuális régi és felkavaró új esetek árulkodnak a biológiai nemek társadalmi erőviszonyáról, a politika képmutatásáról, a női egyenjogúság jegyében születő, a hátrányos megkülönböztetésen gyakran csak rontó intézkedésekről. Kaffka Margit és Oscar Wilde ugyanúgy felbukkan, mint Barbie vagy azok a mai nők, akiket anyák napján a szavak szintjén pajzsra emelnek, miközben a támogatások alacsony szintje, a részmunkaidő vagy pusztán a babakocsi feltolásához szükséges rámpa hiánya hoz reménytelen helyzetbe. Szécsi Noémi társadalom- és irodalomtörténeti tudása, éles szeme és köntörfalazástól mentes megfogalmazásai szembesítenek minket azokkal az ellentmondásokkal, amelyek a szép szavak és a nem múló előítéletek között feszülnek. A közelmúlt közéleti eseményeinek apropóján született írásokból megismerhetjük a politikai arénába a 20. század elejétől kilépő magyar nők sorsát, az első magyar orvosnő küzdelmeit, de a fogamzásgátló tabletta kikísérletezésének történetét és a szocializmus nőfelszabadító csodafegyvereit is. A szerzőről: A szerző - mint már oly sokan - nőnek született Magyarországon. Az elmúlt évtizedek során megtapasztalta, milyen magyar csecsemőnek, kisgyereknek, kamasz lánynak, dolgozó nőnek, feleségnek és anyának lenni, de a személyes élményeken túl íróként is mindig foglalkoztatta a társadalmi nem kérdése, hiszen 2002-es első regénye, a Finnugor vámpír egy genderfluid vérszívó felnőtté válását mesélte el, 2015 óta pedig szépirodalmi művei mellett nőtörténeti könyveket is publikált a 19-20. századi magyar nők oktatásban, egészségügyben, kultúrában betöltött szerepéről.