"Akadémia 9 évvel előzte meg a berlinit, mert az utóbbi csak .1846. évi július havában hirdetett ki pályázatot a helynevek tárgyában. Az ügy buzdítója volt Grimm Jakab, ki e kérdéssel már 1838-ban foglalkozott. Egyes tudósok, mint a schweizi Meyer H. a tudományos testületek figyelmét még korábban vonták magokra (1836.), ámbár csak szűkebb körben. Csaknem egy félszázad telt le azóta, hogy az első mozgalom megindúlt; rendszeres munka ma sem jelent meg e téren, de egyes helynevek igen szerencsés megfejtőkre találtak; a nevek magyarázásának tana pedig mindig buzgó hirdetők által ébren tartatott. Lenkey-től kezdve tehát a jelen kórig számos dolgozat, mint ugyanannyi mérföldmutató, tanúsítja tevékenységünket és haladásunkat e téren. Midőn e buzgó csapatba magam is beállok, szükségét érzem annak, hogy a jelen munka tervét részletezzem. Czíme: »Magyarország helynevei«. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a mai Magyarország határain túl nincs keresnivalóm, mert a magyar nemzet története minden Magyarországgal szomszédos tartományban rajta hagyta bélyegét, kezdve honfoglaló őseink idejétől, midőn Dél-Oroszországon keresztül vonúltak, egész napjainkig. Galliczia, Stájerország, a mai Rumánia, a Balkán félsziget számtalan neve tanúsítja a magyar befolyás nyomát. Sőt jogunk van Amerikába is áttekinteni, mert ha ott magyar helynév fordúl elő (pedig előfordúl), ezt nem fogjuk elmellőzni, mert az ilyen helynevek tanúsítják, mennyire résztvettünk az új világrész civilisatiójában. A fősúly természetesen Magyarországra, beleértve a Drávántúli részeket, esik, valamint Dalmatiára, melyhez való történeti jogunk elvitázhatatlan. Nem szorítkozom csak a magyar nyelvű helynevekre, hanem egyenlő figyelemmel fogom kísérni a többieket is, bármely nyelvcsoporthoz tartozzanak is. Lakott helyek — városok, helységek stb. — sokszor több névvel -birván, azok mind fel fognak soroltatni és tárgyaltatni. Előszámláltatnak a községek határában található topographiai nevek: hegyek, dombok, folyók, patakok, tavak, mocsárok, dűlők, szántók, erdők, árkok, völgyek, romok stb. És miután a jelenkor eseményei bajosan érthetők, ha a hajdan-korral való kapcsa elválasztatik, a hajdankor oly gonddal lesz tárgyalva, mint napjaink földrajza. Azért a munka a már nem létező, a balsorsnak áldozatúl esett helységek és puszták viszontagságait is elő fogja adni, melyek nemzedékünk emlékezetéből már kivesztek."