Közel 80 éve történt..." A főcím nem véletlen. Ez a 2024. február 25-ére, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára megjelenő kötet előhírnök, jelző rakéta akar lenni! Fel akarja hívni a figyelmet a közelgő 80. évfordulóra, arra, hogy 1944-ben Magyarországon a náci, vagyis nemzeti szocialista birodalom embertelen, népirtó ideológiáját és tevékenységét ősztől fokozatosan felváltotta a szovjet szocialista birodalom ember- és istentelen ideológiája és terrorja. A holokauszt koncentrációs lágereit felváltotta a Gulág- és a Gupvi-lágerek pokla. A szovjetek a közel 700 ezer katona mellett tömegesen, ítélet nélkül és egyenként, ítélettel hurcoltak el több mint 300 ezer magyar civil állampolgárt a második világháborús Magyarországról. A társadalom erőszakos, a marxizmus-leninizmus ideológiáján alapuló átalakításához hozzátartozott a társadalom megfélemlítése, a tömeges, illetve a személyenkénti elhurcolás, amiről több mint 40 éven keresztül nem lehetett beszélni. E könyv ennek, az egész magyar társadalmat mélyen érintő, generációkon keresztül ható traumának a különböző aspektusait vizsgálja a korábbi kutatási eredményekre alapozott legújabb kutatási eredmények bemutatásával, valamint új kutatási irányokat is megnyitva négy fejezeten keresztül, 12 tanulmányban. A határainkon inneni és túli történészek, levéltárosok, kutatók egyrészt átfogóan, ugyanakkor részletekbe menő alapossággal mutatják be, elemzik egy-egy térségben, településen történt civil elhurcolásokat, széleskörű információkat adnak több mint 70 Kárpát-medencei, valamint azon túli GUPVI (hadi)fogoly- és GULÁG-lágerről, előremutató betekintést adnak a különböző, főként a Magyar Nemzeti Levéltár online adatbázisaiból kinyert adatokból levonható tanulságokról, betekintést adnak a nyugati politikusok és az ottani magyar emigrációnak a (hadi)foglyok érdekében tett erőfeszítéseibe. Végül az utolsó tanulmány először foglalkozik a téma azon jogi aspektusaival, amelyek a ma élő hozzátartozóknak, illetve a téma kutatóinak a fogságba vetettekkel kapcsolatos alapvető, emberi jogait járja körbe, mint többek között a kegyeleti jog vagy az információhoz való szabad hozzáférés joga.