Kádár Zsófia 2006-ban érettségizett a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd 2006 és 2012 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem és levéltár alap- és mesterszakos tanulmányokat folytatott, egyidejűleg az Eötvös József Collegium diákja volt. Az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskolában 2011-től 2014-ig ösztöndíjas PhD-hallgató, e kötet alapjául szolgáló értekezését 2017-ben védte meg. 2014 őszétől az ELTE Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, majd munkatársa, 2015-től tagja a kora újkori jezsuita gimnáziumok anyakönyveit feldolgozó és elemző kutatócsoportnak. 2015-ben egy évig a budapesti Jezsuita Levéltár munkatársa. Kutatásai kiterjednek a kora újkori Magyar Királyság társadalom-, egyház- és oktatástörténetére, különösen az egykori, Magyarországot is magában foglaló osztrák jezsuita rendtartomány történetére. Érdeklődése a kiváló levéltári forrásadottságok révén fordult az egykori nyugat-magyarországi jezsuita rendházak felé. Első önálló kötetében átfogó képet rajzol az egyes kollégiumok alapítástörténetéről, a rendházak tagságáról, a gimnáziumok diákságáról, a vallásos társulatokról, valamint a jezsuita lelkipásztorkodás területeiről. Mindezzel megeleveníti a rendtagok és a környező városi-regionális társadalom együttélésének mindennapjait.