Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1893. évi "czigányösszeírása" és a szórványosan rendelkezésre álló források rávilágítanak arra, hogy a cigányzenészek nagyrészt a települések belterületén, a nem cigány lakosság között éltek. Sőt, az sem számított ritkaságnak, hogy jelentős vagyont vagy kapcsolati tőkét halmoztak volna fel. Részben a cigánymuzsikusok meghatározó személyiségeinek kedvező társadalmi helyzete tette lehetővé, hogy a huszadik század első felében egyesületeket hozzanak létre és folyóiratokat alapítsanak. A cigányzenészek múltjának e szeletéről az első átfogó forráskiadvány 2019-ben látott napvilágot, mely a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesületének és a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének a levéltári és sajtóforrásait dolgozta fel a két világháború közötti időszakból merítve. Jelen kötet az imént említett szervezetek előzményeit tárja fel a boldog békeidők Magyarországán. Nevezetesen a Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének a tervezetét és a Magyar Czigányzenészek Egyesületét.