Ezen kötetben első alkalommal tarthatja kezében az olvasó Marcus Tullius Cicero, az ókor - és talán nem túlzás ezt állítani: a világtörténelem - legnagyobb szónokának összes beszédeit magyar nyelven! Quintilianus így ír Ciceróról: „...a gondviselés ajándékaként született, hogy benne az ékesszólás minden hatalma kifejeződhessék. ... Azt hihetnők, hogy még azt is könnyedén éri el, amit úgy csikar ki, s amikor hatalmas erejével a bírót annak álláspontjával ellenkező irányba ragadja, mégis úgy tűnik, mintha nem ő sodorta volna magával, hanem az követte volna önként. ... Ezért hát nem méltatlanul mondták róla kortársai, hogy uralkodott a törvényszékeken, az utókor szemében pedig elérte, hogy Cicero már ne egy embernek, hanem magának az ékesszólásnak a nevét jelentse.” E hang elragadtatott ugyan, ám korántsem túlzó: Cicero munkássága valóban a római prózairodalom csúcsa, s egy olyan korban szikrázott fel, amely - akárcsak Pericles Athénja - előtte és utána nem látott szellemi gazdagságot, alkotó intellektuális és művészi energiakoncentrációt termelt ki magából a köztársaság utolsó évtizedének fegyverzajában és vérzivatarában. Az, hogy Cicero e korszak legzseniálisabb és az őt követő két évezredre a legpregnánsabb hatást gyakorló szelleme volt, vitán felül áll - mint ahogy az is, hogy politikai és elméleti-bölcseleti munkásságának egzisztenciális alapjait s az őt övező és éltető népszerűségét pályája során jelentős részben beszédeivel teremtette meg. Beszédei tehát munkásságának legalább oly integráns részét képezik, mint elméleti művei, illetve az őt mint embert a maga valóságában számunkra megmutató levelei. A fordításokat bevezetés előzi meg, ebben egyfelől Cicero élete, valamint az egyes oratiok történeti, politikai és jogi háttere, illetve szerkezete kerül röviden áttekintésre. (Részletek a könyv Előszavából)