Az 1950-es és az 1960-as években Budapest kiszolgáltatott volt az állampárt kénye-kedvének? Volt-e mozgástere a pártközpont túlhatalma mellett? Létezett-e a diktatúra keretein belül valamiféle lobbi, ami érvényesíteni tudta a főváros érdekeit, akár a minisztériumok, az ipari nagyvállalatok, akár a megyék, vidéki városok, falvak ellenében? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző. Helytörténeti írásai az 1956-os forradalom eseményeinek tárgyilagos rekonstrukciós kísérleteit mutatják be. A záró esszé Budapest megalakulása 150. évfordulója alkalmával a kétkezi munkásembereknek állít emléket. A tanulmányok a Politikatörténeti Intézet kényszerűen megszűnt Budapest-történeti Műhelye keretében készültek. Az állampárti korszak fővárosi választásainak történetét összefoglaló munka a Műhely keretében folytatott és a 20. század teljes választásai történetét bemutató kollektív alkotás részeként látott napvilágot. A szerző a bevezetésben a Műhely rövid történetét összefoglalva emlékezik meg a 2000 és 2015 között munka gazdag eredményeiről.