Molnár Antal új kötetének legnagyobb érdeme, hogy szakít a magyar és román történetírás nemzetpolitikai beidegződéseivel, és visszahelyezi a moldvai katolikus egyház történetét a kora újkori kontextusba. Az ortodox lakosságú vajdaság az Oszmán Birodalom vazallusa volt, ahol a katolikus egyház több egyházi kultúra metszéspontjában helyezkedett el. A 1642-es kutnári zsinaton megalkotott egyházfegyelmi és liturgikus korpusz kiemelkedő jelentőségű, mivel a dekrétumok és a moldvai rituálé az összetett egyházi valóságot tükrözi, amit a misszionáriusok levelezése is alátámaszt.