Névnapot és kastélyavatót tartott gróf Széchenyi István 1840. augusztus 20-án Kiscenken, és az eseményre hetven vendéget hívott meg. Egy reményt keltő országgyűlés után felbuzdulva érkezett Cenkre a reformkori politikai elit színe-java. A \"legnagyobb magyar\" naplója szűkszavú, a levéltári dokumentumok sem kényeztetik el a lelkes kutakodót - a \"köz-randevúról\" mindössze három, kézzel írott lista maradt az utókorra: kik vettek részt az ebéden és hol laktak, milyen borokat és pezsgőket ittak, valamint milyen \"aprólékos költségek\" terhelték a háziakat. Ebből a kevésből rekonstruálja a szerző, mi történhetett e nevezetes napon. Hogyan érkeztek meg a vendégek Kiscenkre, milyen ajándékokat vittek, miről beszélgettek stb. illetve mi lehetett az ebéd étrendje. A könyv izgalmas szellemi kaland egy olyan esztendőről, amikor Széchenyi István sikerei csúcsán állt, és a kor politikusait áthatott a hazaszeretet..