Az elmúlt három-négy évtizedben a génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálta át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat is. Ezeknek a kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségünkre utalva, fokozódó önállóságunkban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem látott szabadságot és kreativitást tesz lehetővé - életünkben csak úgy sorjáznak az újítások. A kényelemnek azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsba vágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki hangzatos próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink - olykor állati butaságaink - elé.