Nyelvünk gazdag szólás- és közmondáskincse mindinkább feledésbe merül. E kötet célja a magyar nyelv régebbi vagy már csak a népnyelvben megőrződött közel 1400 szólásának, közmondásának megismertetése az Olvasóval. Az 50 fejezet a magyar frazeológia egy-egy szeletét mutatja be. A források igen változatosak: egyaránt merítenek az erdőgazdálkodás (nagy fába vágja a fejszéjét; amilyen a fa, olyan a diója), a zenei élet (elhúzzák a nótáját; drága, mint a muzsikaszó), a vadászat (kínlódik, mint a fába szorult féreg; bottal üthetik a nyomát) szakszókincséből és a babonák világából (lóvá tesz; a csillagokban van megírva). Kifejezhetik a betegség és az egészség fokozatait (dögrováson van; egészséges, mint a piros alma), őrzik a távolságjelölés letűnt módjait (hetedhét országon túl; akkorát ölt, mint egy kakaslépés), az evés-ivás (túróval a rossz káposzta is jó; lyukas fogára sem elég) vagy a részegség (leissza magát a sárga földig; nagy esőben járt) területéről származó szólásokat. Minden fejezet végén a szólások és közmondások 79 nyelvből vett párhuzama található, ami ékesen bizonyítja, hogy egymástól távoli, gyökeresen eltérő kultúrákban létrejöhetnek. Mindez az emberi gondolkodás egyetemességét igazolja. A kötet végén a névmutató, az irodalmi művek mutatója, a földrajzi nevek mutatója és a szavak, kifejezések, szólások, hasonlatok és közmondások mutatója található, amelyek jól segítik az Olvasót a kötetben való tájékozódásban.