Munkához való hozzáállásunk komoly átalakulásban van, e gondolati átrendeződés pedig mindennapi rutinjaink változásában is tükröződni fog. Vagy talán a folyamat már el is kezdődött? A pályamódosítások és a másodlagos karrierek kialakítása a munkaerőpiaci jelenségek körében kritikus határt értek el, ennek következményeként pedig számos munkaerő-hatékonysági és jövedelemtermelési kérdés tárult fel. Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey a Harvard Egyetem fejlődéspszichológiai kutatásainak úttörői, részben a személyes kiteljesedések hiányára, részben pedig magához a jövedelemhez kapcsolódó új elvárásaink kialakulására hívják fel a figyelmet. A pénzben kifejezhető hozadékok mellett ugyanis egyre magasabb értéket hordoznak az önfejlesztés és önmegvalósítás terén elért eredményeink, a pozitív érzések, a munkakörnyezet nagyszerűsége, valamint a boldogságunk általános szintje. Mindeközben a pszichológia és az agykutatások új tudományos felismerése, hogy az információfeldolgozási képesség fejlődése nem ér véget a húszas éveink befejeződésével. A mentális komplexitás növelése és az agy alkalmazkodási kapacitásainak bővítése szinte egész életen át tartó folyamatként jellemezhető. A pályaelhagyás és a munkavállalási teljesítményt csökkentő mellékállások helyett a harvardi szakértők kötetükben egy célzottan fejlődést ösztönző szervezet kialakítását ajánlják, számos egyéni szinten is megvalósítható módszerrel, ahol a fejlődés öröme és kultúrája mindenkié.